Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Komárom, monostori erőd

2009.08.16

 

Az erőd UFO nézetből:

Kép

 

 

Az erőd madártávlatból:

Kép

 

Az 1848-49-es szabadságharc után közvetlenül, 1850-ben kezdődött az egész rendszer legnagyobb létesítményének, a várost nyugat felől védő Monostori erődnek a kiépítése, s 1871-ig tartott. Az építmény a Duna déli partján, mintegy a Nádor-vonal meghosszabbításában helyezkedik el. Méretei megközelítik az Öreg- és Újvár együttes nagyságát. Területe 58 hektár, a hozzá tartozó úgynevezett Árkász-táborral együtt pedig több mint 67 hektár.

Hasznos alapterülete több mint 34 ezer m2, az épületek által lefedett terület pedig 39 ezer m2. Az összes beépített térfogat 270 ezer m3. Az adatok szerint 2000 kőműves és 10 ezer segédmunkás dolgozott itt. Az építéshez szükséges kőanyagot a néhány kilométerre fekvő süttői, tardosi és dunaalmási bányákból szállították a "császári és királyi lóvasúton".

Az erőd belsejébe érve, jobb kéz felől, a keleti szárnyon az istállókat, északi részén a földszinti legénységi épületet (ezt úgy építették, hogy szükség esetén 300 ágyas kórházzá lehessen átalakítani), az udvarba benyúlva az emeletes, alápincézett tiszti épületet pillanthatjuk meg; bal kéz felől pedig az egykori kantin, s a pékség helyezkedik el.

A tiszti épület kivételével a helyiségek külső oldalai védőfolyosókhoz csatlakoznak, melyek vonalát, a sáncárokba beékelődve, nyugatról és délről egy-egy emeletes, azonos elrendezésű bástya (caponniere) töri meg. A külső kaputól a főbejáratig vezető utat oldalazó tűzzel az ún. Flankierungsthurm fedezi. Ebben található az erőd legszebb helyisége, a boltíves pillérekkel tagolt levente oktatóterem.

A védelem fő ereje a sáncokon és az épületek tetején elhelyezkedő tüzérség volt. Az erőd közvetlen ostromának megakadályozását és a tüzérség védelmét szolgálta az erődöt csaknem teljesen körülvevő, 9 méter mély, 9,5 m (5 öl) széles és kb. 1800 m hosszú sáncárok. Ennek külső- és belső oldalában 1,9 m (1 öl) széles falazott, lőréses folyosók futnak. A külső kazamatákból járatkezdemények biztosították az aknák fúrását a vár előterébe. Az árok vonalvezetését oldalazó művek szakítják meg, melyek az árok hosszanti pásztázását, s a kereszttűz lövését is lehetővé tették.

 

(A szöveg a www.vendegvaro.hu-ról származik.)

 

 

Földi képek: 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

Kép

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.